Az impozáns Angyalvár (Castel Sant’Angelo) a Vatikán kapujában trónol a Tiberis túloldalán. A várhoz vezető út Róma egyik legszebb hídján, az Angyalok hídján vezet át, amelyet Szent Péter, Szent Pál és tíz angyal szobrai szegélyeznek.

Az Angyalvár eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, majd sokáig a császárok temetkezőhelye volt.

A vár eredetileg különböző császárok mauzóleumaként szolgált, később pedig börtönként és különböző pápák menedékhelyeként szolgált.

Az Angyalvár nevet az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta. A legenda szerint egy alkalommal I. Gergely pápa a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe: ezzel jelezte a járvány végét.

1925-ben Angyalvár Nemzeti Múzeum lett, amely ma a város egyik leglátványosabb múzeuma – 58 különböző teremmel! Megtekinthetjük az ókori spirális feljárót, a császárok egykori temetkezőfülkéit és látható a múzeumban egy fegyvergyűjtemény, valamint az épület történetét bemutató tárlat is.

A felső részéről lenyűgöző kilátás nyílik – egészen a Vatikánig!

Passetto di Borgo

A kevés védelmet nyújtó lateráni Szent János bazilika melletti palotákból a biztonságosabb Vatikánba költöző III. Miklós pápa (1216-1280) ötlete volt, hogy a Vatikánt övező egykori városfal tetején titkos folyosót épít.

A magasban húzódó, bizonyos szakaszokon fedett, máshol a városfal peremétől védett, kívülről észrevehetetlen folyosó a Szent Péter bazilika melletti apostoli palotákat az akkor erődként használt Angyalvárral kötötte össze. Veszély esetén a pápa néhány perc alatt át tudott futni a Vatikánból az Angyalvárba.

A nyolcszáz méteres folyosón elsőként VI. Sándor, Borgia-pápa rohant végig 1494-ben a francia VIII. Károly csapatai elől menekülve. A „leghíresebb futás” VII. Kelemen pápáé volt, aki 1527-ben menekült az Angyalvárba, amikor V. Károly német-római császár zsoldos serege elfoglalta és kifosztotta Rómát.