Cres a legnagyobb sziget Horvátországban Krk után. Gyönyörű öblökkel és buja, zöld természettel rendelkezik.

A horvátországi Cres szigete számos festői öbléről híres. Cresen nem találsz homokos strandokat, de Horvátországra jellemző módon gyönyörű kavicsos strandok találhatók a szigeten.

A horvátországi Cres szigetét, akárcsak az egész Kvarner-öblöt a felső Adriai-tengeren, nagyrészt ismerik a turisták, de nem olyan zsúfolt, mint a szomszédos, pontosan ugyanekkora Krk sziget. Cres számos öblét csak terepjáróval, hegyi kerékpárral vagy hajóval lehet megközelíteni. A tiszta türkizkék víz azonban, mint az egész horvát tengerparton, itt is tökéletes a fürdőzéshez.

Délen, Osornál, felnyitható híd köti össze Lošinj szigetével. A sziget partja 66 kilométer hosszú, elég tagolt. A nyugati és a déli partszakaszon számos apró öböl és kavicsos strand található, az északi és a keleti részen viszont kopár, meredek sziklák koszorúzzák. A sziget különlegessége, hogy egy édesvizű tó is található rajta, a Vransko jezero, amelynek felszíne a tengerszint fölött, feneke pedig 74 méterrel a tengerszint alatt található. A tóban található víz igen tiszta, ivásra is alkalmas, mi több, Európa legtisztább vizei közé tartozik, ezért a tóban fürödni szigorúan tilos.

A sziget északi részén kocsánytalan tölgy, gyertyán, szilfa és gesztenyefa nő, míg a sziget középső és déli részén legelők és sűrű macchia található.  A kutatások során 1100 növényfajt tártak föl, amelyek közül 939 őshonos növény. Cres tavasszal a legszebb, amikor újjáéled a természet, és a levegőben gyógynövények fűszeres illata száll.  A Cres környéki tenger tisztaságának legjobb bizonyítéka a delfinkolóniák jelenléte. A feltételezések szerint egy mintegy 100-150 delfinből álló állomány él itt.

A keleti park meredek, nehezen megközelíthető területein egy ornitológiai rezervátum található; ez egy nagyon ritka madárfaj, a fehérfejű keselyű utolsó menedékeinek egyike. Cres és Lošinj ókori neve Apsyrtides Neosoi vagy Osor-szigetek voltak, lévén, hogy az Osori-csatorna kiásása előtt a két sziget eredetileg egy egységet alkotott.

Cres-sziget már a korai kőkorban lakott volt. A sziget folyamatos „lakottsága” gazdag történelmi és kulturális emlékeket hagyományozott ránk: a liburn építményektől, az ókori épületek maradványaitól, a szigeten szétszórt kora keresztény kis templomoktól, a kolostoroktól és a velencei időszak emlékekeinek maradványaitól egészen a napjainkhoz kötődő műemlékekig.

Strandok

Martinscica az egyik legfontosabb úti cél a tengerparti nyaraláshoz Cresen, mivel itt található a két strand, a Slatina és a Tiha.

A nyaralók további úti céljai közé tartozik a lubenicei strand és a Valun-öböl. Ez utóbbi szintén tökéletes családi nyaraláshoz gyerekekkel.

A sziget déli részén, a Valuni öbölben, két gyönyörű kavicsos strand ölelésében található Valun. Ez a festői tengerparti település egy öböl köré épült, és szintén elsősorban a kempingezőket és a családi turizmus kedvelőit várja.

A cresi partvidék legszelídebb részén, a délnyugat felé nyitott tágas öböl mentén fekvő Martinščica viszonylag fiatal település. Ez a szép, rendezett, buja mediterrán növényzettel benőtt település kizárólag családi és kempingturizmusra rendezkedett be. Északra, az érintetlen természetben fekvő, gyönyörű strandokon számos aktív pihenési lehetőség érhető el.

Lubenice Beach, Cres egyik legszebb strandja.

Cres szigetének nevezetességei

Cres egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja a sziget azonos nevű fővárosa.

Cres városa egy erődített város, amely a sziget nyugati partján, a szigeten lévő hegy gerince alatt helyezkedik el, éppen ott, ahol a város prehistorikus és ókori elődje (Crexa, Crepsa) állt. A város már a történelem előtti időktől kezdve lakott volt, ezt bizonyítják az ebből az időből ránk maradt épületmaradványok. A város a középkorban indult fejlődésnek. Egyik legjelentősebb kultúrtörténeti emléke a Petris (Petrić) család 15. században épült palotája. Ez a legrégebben épült későgótikus stílusú patríciusi palota, amelyet a cresiek később Arsannak neveztek el. Ma az épületben múzeum működik.

A sziget egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb része Lubenice városa, amely magasan a tenger fölött, egy meredek sziklán magasodik, lélegzetelállító. A mészkőszikla 382 métert zuhan le az Adriai-tengerbe – egészen a Szent Iván-öböl kavicsos strandjáig. A kőből épült város, illetve az azt körülvevő erődítmény a horvát rurális építészet egyik különösen értékes kincse. A városka maga festői látványt nyújt, hisz rengeteg középkori műemlék és régi kőház található itt, amelyek a mészkőszirtre épült három kanyargós utca mentén helyezkednek el. A középkori erődrendszer és a néhány templom mellett a település fő különlegessége a gyönyörű kilátás a tengerre és a kavicsos parttal szegélyezett Sv. Ivan-öbölre, ahol a sziget legszebb strandja található. Az apró település Nyári Zenei Estek elnevezésű programjáról is nevezetes, amely a klasszikus zene számos jó nevű művészét látta már vendégül.

Cres legfontosabb látnivalója a Vransko jezero-tó, amely a sziget belsejében található, és amelynek alja több mint 70 méterrel a tengerszint alatt van. Ennek ellenére édesvízi tóról van szó. A Vransko jezero szigorúan védett, de engedély birtokában mégis lehet benne horgászni. A tavon még egy horgászhotel is található.

Osor városa Cres és Losinj közötti keskeny tengeri csatorna partján helyezkedik el. Illír település volt, majd a római korban municípium. A rómaiak által ásott csatorna által fontos kereskedelmi központtá vált, akkor csaknem 20 ezer lakosa volt. Róma után bizánci uralom alá került, 1105-ben pedig Könyves Kálmán királytól kapott városjogot. A város 15. század elején velencei fennhatóság alá került. Amerika felfedezése után megváltoztak a hajóútvonalak, amelyek már elkerülték Osort, így a város hanyatlásnak indult. A sikátoros, ódon városkát napjainkban mintegy hetvenen lakják, a település közigazgatásilag Losinj városához tartozik. A városban található 15. századi Mária Menybemenetele-templom a horvátországi reneszánsz egyik legszebb épülete.

Beli egyike a sziget legrégebbi településeinek, amely a múltban igen fontos szerepet töltött be. A városka akropolisz-típusú, vagyis egy magas domb tetejére épült, a sziget északi részének keleti partjánál. Ezen a településen működik a „Caput Insulae” Ökoközpont, amely a sziget biodiverzitásának, ősi értékeinek és kultúrtörténeti örökségének megőrzésével, valamint a fehérfejű keselyűk védelmének biztosításával foglalkozik. A sérült, erejüket vesztett, megmérgezett vagy az első szárnypróbálgatásaik alkalmával a tengerbe zuhant fiatal fakókeselyűk a természetben kialakított Gyengélkedőben gyűjthetnek erőt az újabb kalandokhoz. Az ökoközpontban két etetőt is kialakítottak, melyekben a keselyűk évi száz tonna eledelhez jutnak.

Utazás Cres szigetére

Az Isztriai-félszigeten található Brestovából és a Cres-től északkeletre fekvő Krk szigetéről kompjáratok indulnak Cresre. A Brestovából a Cres északi részén fekvő Porozinába közlekedő autó- és személyszállító komp a főszezonban, június és október között egy-két óránként indul. Az átkelés általában körülbelül 20 percig tart. A Valbiska (Krk) és a Cres déli részén található Merag közötti kompjárat másfél óránként közlekedik. A menetidő 25 perc.

Creshez közeli repülőterek a Krk szigeten található Rijeka és a kicsit távolabbi Zágráb. A távolság Zágráb és Cres között körülbelül 250 kilométer (autóval alig négy óra).

Időjárás és a legjobb idő Cres meglátogatására

A horvátországi Cres szigetének legjobb időjárása a nyári hónapokban, júniustól szeptemberig tart, a legmelegebb júliusban van, amikor a napi átlaghőmérséklet akár 26 Celsius-fok is lehet. A leghidegebb hónap a január, 4 fok alatti hőmérsékletekkel. Cres szigetén a legcsapadékosabb hónapok novembertől februárig tartanak.