A Circus Maximus, Róma egyik legfontosabb történelmi helyszíne az ókorban akár 250 ezer embernek is helyet biztosított. A város polgárai itt szerettek leginkább kocsiversenyeket nézni.
Miután 1500 évvel ezelőtt a keleti gótok megszállták Rómát, hagyták, hogy az óriási építmény pusztulásnak induljon. Az utolsó kocsiversenyt 549-ben tartották.
Kocsihajtó celebek az ókorban
Rómában nem volt gondtalan életük a kocsihajtóknak, a szabadságukat megvásárló rabszolgák ugyanis a Circus Maximusban tartott versenyeken 4 kilométeren át, nem mindennapi veszélyeknek voltak kitéve.
A kocsik elé négy, vagy annál is több ló volt befogva, míg a hajtókon bőrsisak, lábszár- és mellvédő, illetve mez volt, s az ostoron kívül egy éles kést is tartottak maguknál, arra az esetre, ha a kocsi felborulna és el kell vágni a gyeplőt. A versenyzők a mai Forma 1-hez hasonlóan „istállókba” tömörültek, a Vörösek, a Zöldek, a Kékek és a Fehérek néztek egymással farkasszemet.
A csapatokba tömörült hajtókat nagy vállalkozások támogatták, akik a lovakba és a felszerelésekbe komoly pénzeket invesztáltak. Azok közül, akik hét őrült kör után nem borultak fel és nem vesztek oda, a három dobogós helyezett pénzdíjjal térhetett haza.
Az egyik leghíresebb kocsihajó, Gaius Appuleius Diocles „elképesztő összeget”, 35,863,120 sestertiust keresett versenyei során, amelynek egy i.sz. 146-os feljegyzés állított emléket. Diocles, a „legjobb kocsihajtó” Lusitaniában, a mai Portugália és Délnyugat-Spanyolország területén született, s 18 évesen, i.sz. 122-ben kezdte meg fényes karrierjét.
Diocles első versenyét még a Fehérek csapatával nyerte, ahol két évet töltött, majd a nagy rivális Zöldekhez került, de a legnagyobb sikereit a Vörösök színeiben aratta; innen vonult vissza, „42 évesen, 7 hónaposan és 23 naposan.”
Diocles 4257 versenyéből 1462-t nyert meg, 861 alkalommal végzett a második helyen, s ezeken kilenc lovat tett „centenari”-vá (százszoros győztessé), a Pompeius nevű négylábúját pedig kétszázszor hajtotta az első helyre. S habár más versenyzők összességében több diadalt arattak nála – Pompeius Musclosus például 3599 elsőséget gyűjtött –, Diocles volt minden idők leggazdagabb hajtója: a versenyző életében összekalapozott 35,863,120 sestertiusszal Róma egész lakosságának egyévi gabonaellátását lehetett volna megoldani, a fénykorát élő római hadsereg kiadásait pedig két hónapon át tudták volna vele fedezni, amely ma az amerikai erők kéthavi fizetésének, 15 milliárd dollárnak felel meg.
Circo Maximo Experience
A Circo Maximo Experience 3D-s túrái „a Circus Maximus ókori pompáját a római császárkorban a kiterjesztett és virtuális valóságon keresztül” élik újra.
A látogatók átélhetik a tömeg morajlását a szekérversenyeken, amelyek egykor a 600 méter hosszú helyszínt zsúfolásig megtöltötték, vagy elvegyülhetnek a római piaci árusok között, és megcsodálhatják az eredeti 20 méter magas Titusz boltívét.
A múlt képeit a mai valósággal átfedő, 40 perces sétaútvonal hat nyelven (olaszul, angolul, franciául, németül, spanyolul és oroszul) érhető el, a látogatókat immersziós szemüveggel és fülhallgatóval látják el.
A nyolc állomás a következőket tartalmazza: a Circus Maximus az archaikus korban, a Kr. e. első századtól a Kr. u. első századig, a császárkor, a többszintes ülőhelyes aréna (cavea), a Titus-ív, a boltok (tabernae), a Circus Maximus a középkorban és az újkorban, végül pedig „Egy nap a cirkuszban”.
A háromdimenziós projektbe, amely a Caracalla-fürdő, az Ara Pacis és a Domus Aurea hasonló kezdeményezéseit követi, a Circus Maximus Viale Aventino felőli végénél lehet belépni.
A Circo Maximo Experience túra, amely eső esetén nem vehető igénybe, 12 euróba kerül, és a nyitvatartási idő alatt 15 percenként zajlik, az utolsó belépés zárás előtt 1 órával és 10 perccel történik.
A következő időpontokban, keddtől vasárnapig tart nyitva: szeptember 18-ig 16.30-19.30-ig; szeptember 20-30-ig 16.00-19.00-ig. Október 4-től december 30-ig, keddtől péntekig 10.00-14.00 óráig, szombaton és vasárnap 10.00-16.00 óráig tart nyitva.