A Szent István-székesegyház Bécs nevezetessége és egyben a város központja. A 136 méteres magasságával Ausztria legmagasabb temploma.
A Szent István-székesegyház nemcsak Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A Steffl, ahogy Bécsben szeretettel nevezik, sokkal több ennél. Ez a templom egy mérföldkő, az identitás szimbóluma és a köztársaság második világháború utáni újjáépítésének jelképe.
A Szent István-székesegyház építése a 12. században kezdődött, és a belső tér az évszázadok során többször változott, míg végül elnyerte jelenlegi megjelenését.
Négy tornya közül a legmagasabb a déli torony a maga 136 méterével. Másszon fel 343 lépcsőfokot, hogy elérje a toronyszobát, ahonnan gigantikus kilátás nyílik Bécsre. Összesen 13 harang lóg itt. A leghíresebb közülük, a Pummerin azonban a 68 méter magas északi toronyban található. Ez Európa második legnagyobb szabadon lengő templomi harangja.
A Szent István-székesegyház tetejét színes cserepek díszítik, amelyeken a császári és királyi kettős sas és az Osztrák-Magyar Monarchia címerei láthatók. A Szent István-székesegyház tetején színes tetőcserepekkel helyezték el a kettősfejű sast, valamint Bécs város és Ausztria címerét.
A Szent István-székesegyház Bécs leghíresebb édessége miatt is különösen ismertté vált: a Manner Schnitten rózsaszín csomagolásán a márka felirata fölött magasodik.
A számos értékes oltár és oldalkápolna mellett a lenyűgöző székesegyházi kincstár is megtekinthető: arany- és drágakődíszítésű díszes ereklyék, monstranciák, liturgikus szövegek és könyvek, valamint miseruhák.
Számos híresség is a Szent István-székesegyházban találta meg végső nyughelyét: III. Frigyes császárt egy impozáns márványszarkofágban temették el. Csak a sírbolt fedőlapja nyolc tonnát nyom. Savoyai Eugén herceg saját kápolnájában van eltemetve. IV. Rudolf herceg, „az alapító”, aki 1359-ben letette az új gótikus székesegyház alapkövét, a Szent István-székesegyház katakombáiban nyugszik. Ez a székesegyház számos más Habsburg és bécsi bíboros és érsek temetkezési helye is.
A székesegyházban és a katakombákban rendszeresen tartanak tárlatvezetéseket, gyermekeknek is.
A dóm magyar vonatkozásai
A székesegyház építőanyagát részben nyugat-magyarországi (ma már burgenlandi) bányákból, Fertőszéleskútról (Breitenbrunn) és Szentmargitbányáról (Sankt Margarethen) szállították.
A dóm későgótikus, meredek, egészen 1945-ig piros-fehér-zöld színű tetőszerkezetét valószínűleg a Bécset megszálló Mátyás király fedette le: híres budai majolikagyártó műhelyéből hozhatták a mázas cserepeket.
Sokan úgy gondolják, a székesegyház főkapuját, a Riesentort részben azok a mesterek faragták, akik részt vettek a jáki templomkapu díszítésében is.
A dóm északi (a főkaputól balra lévő) oldalán, kívül áll az az 1430 körüli, kőből faragott szószék, amelyről 1454-ben Kapisztrán János hirdetett kereszteshadjáratot a Magyarországot fenyegető törökök ellen. A szószék csak a XVIII. század közepén került mai helyére, mindaddig a dómot övező temetőben, a Stephansfreitplatzon állt. A fölötte kifaragott barokk szoborcsoportot – Kapisztrán a hadjárat zászlajával a kezében török halotton tapos – 1737/38-ban készítette Johann Joseph Rössler, Franz von Roettiers tervei alapján.
A dómba lépve, a főbejárattól jobbra található a máriapócsi oltárkép, amely Szűz Máriát ábrázolja, bal karján a kis Jézussal. A kis táblakép Papp István alkotása 1676-ból. Miután 1696-ban Máriapócson többen és többször is könnyezni látták a képet, a következő évben I. Lipót kívánságára Bécsbe hozták, ahol – miután valamennyi bécsi templomban felállították – 1697 decemberétől a Szent István székesegyház főoltárát díszítette. A második világháború végén a dómban egyébként pótolhatatlan pusztulásokat okozó tűz és a tetőzet beomlása semmiféle kárt sem tett benne, s 1948 decemberétől áll mai helyén.
A dóm másik (északi) oldalán és másik végében található az 1447-ből származó bécsújhelyi oltár, amelyet 1884-ben vásároltak meg. Szárnyai Jézus Krisztus és Szűz Mária életéből mutatnak be jeleneteket. A bal oldali szárny külső oldalának alsó sorában a XI. századi magyar szentek: Szent István, Szent Imre és Szent László, fölöttük pedig Szent Erzsébet alakja van megfestve.
A dómban érdemes megtekinteni Mátyás király ellenfelének, III. Frigyes császár vörösmárvány síremlékét, amely Niclas Gerhaert van Leyden alkotása (készült 1467 és 1513 között); az Anton Pilgram által 1500 körül készített szószéket és a szintén tőle származó orgonalábazatot az északi oldalhajóban. Mindkét alkotáson a művész önarcképét is felfedezhetjük. A dómban látható Savoyai Jenő herceg síremléke 1754-ből.