Sixtus-kápolna
A Sixtus-kápolna a Szent Péter-bazilikával szembe állva a bazilikától jobbra található. Az egész világon ismert ember teremtését, a Paradicsomból való kiűzetés jelenetét ábrázoló mennyezeti freskó Michelangelo alkotása. A freskó 540 nm területével legnagyobb egybefüggő freskója.
A kápolna egyszerű, szegényes, ferences rendi épület. A kápolna 40,9 méter hosszú, 13,4 méter széles, ezek a méretek megegyeznek az Ószövetségben leírt Salamon templom méreteivel. A mennyezet magassága 20,7 méter. Az építkezés 1473- tól 1481-ig tartott IV. Sixtus megbízásából.
A kápolna freskóit Botticelli, Ghirlandaio, Pinturicchio, Perugino, Rosselli, Signorelli és Michelangelo festette. Michelangelo II. Gyula pápa megbízására megfestette a mennyezetfreskót (1508 és 1512 között). Ascanio Condivi 16. századi festő és író beszámolója szerint a pápát a Michelangelo sikereire féltékeny Donato Bramante beszélte rá, hogy a freskófestésben tapasztalatlan szobrászt bízza meg a munkával, mivel arra számított, hogy belebukik. Óriásit tévedett.
A méretét és műfaját illetően is hatalmas kihívást jelentő munkát Michelangelo egyedül végezte, a födém alatt görnyedezve, szinte vázlatok nélkül. Az 1508 és 1512 között készült, 40×13 méteres monumentális munka a teremtés és az özönvíz mellett a biblia prófétáit és a görög szibillákat is ábrázolja, szenvedélyes és kifejező alakjai az alkotás kínjait is tükrözik.
Michelangelo Buonarroti a kápolna mennyezetének a megfestésével 1512. október 31-én készült el. Addig senki sem láthatta: a művész vásznakkal takarta el négy éven át tartó munkáját. A ma az egész világon ismert ember teremtését, a Paradicsomból való kiűzetés jelenetét és a Biblia többi epizódját ábrázoló freskókat elsőként II. Gyula pápa és tizenhét bíboros láthatta.
Michelangelo élete végén visszatért Rómába és 1534-ben megfestette Az utolsó ítéletet a Sixtus-kápolna záró falára, a döbbenetes látomás középpontjában az ítélkező Krisztus ül, az ekkor már öreg és magányos művész a képre ellenfeleit is ráfestette, önmagát lenyúzott bőrével ábrázolta.
A Sixtus-kápolna a kívülállók számára mindig is titokzatos volt. Ezt erősítette, hogy Gregorio Allegri VIII. Orbán pápasága idején (1630 körül) komponált bűnbánati zsoltára (Miserere mei, Deus) sokáig nem kerülhetett ki a Vatikán falai közül. A zsoltárt egyfajta titokzatosság lengte körül, és csak a nagyhét szerdáján, valamint nagypénteken adhatták elő a Sixtus-kápolnában. Ha valaki máshol adta elő vagy lemásolta, azt kiközösítéssel büntették.
1770 előtt az egyház mindössze három hivatalos másolatot juttatott el három különböző emberhez. Ezek a portugál király, egy Giovanni Battista Martini nevű szerzetes, valamint I. Lipót német-római császár voltak.
1770-ben azonban egy 14 éves fiú egyetlen meghallgatás után tökéletesen lejegyezte a kompozíciót: a csodagyerek nem volt más, mint Wolfgang Amadeus Mozart, aki a nagyhét szerdáján hallotta a darabot. Bár visszament még egyszer meghallgatni a művet, pusztán azért, hogy az esetlegesen fennmaradó kisebb hibákat kijavítsa. A komponista három hónappal később hírnevet szerzett magának a zeneművel, és XIV. Kelemen pápa kitüntette az Aranysarkantyú-renddel.
Miután Mozart Miserere-változatát 1771-ben Dr. Charles Burny nyilvánosságra hozta, a tiltást feloldották, és a kompozíciót később többen is átírták, többek között Felix Mendelssohn és Liszt Ferenc. Manapság sokan dolgozzák fel a zeneművet. 2015-ben például a Sixtus-kápolna kórusa is felénekelt egy változatot az 1661-ből való Sixtus-kódex alapján.
Konklávé
A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira: az egyikben a szavazócédulákat égetik el, a másikból száll fel az eredménytelen szavazást jelentő fekete vagy a sikeres pápaválasztást jelző fehér füst, amelynek színét adalékkal teszik jól láthatóvá.
A latin rítusú bíborosok bíbor színű ruhát viselnek, amelyet derékban széles öv ölel át. A bíborosi ruhára fehér csipke karinget öltenek, arra pedig szintén bíbor színű, rövid vállfedőt (mucetum) helyeznek, fejükre kerek pileolus és négyszögletes birétum kerül. A nyakukban viselt kereszt bíbor és arany színű zsinórt kap.
A Sixtus-kápolnába érkezve az első feladatuk az eskütétel az előre megszabott latin formula szerint. Majd a múzeum kulcsmestere kápolna ajtaját kulcsra zárja.
Több mint negyvenen dolgoznak a Sixtus-kápolna előkészítésén a konklávé kezdetére, köztük ácsok, asztalosok, tapétázók, lakatosok és villanyszerelők.
A világ egyik leghíresebb kápolnája több mint negyven méter hosszú és több mint tizenhárom méter széles.
A színes márványberakásos padlódíszítést pódiummal fedik be: a magasított padlózattal ugyanis egy szintbe tudják hozni a lépcsőkkel övezett kápolnát. A pódiumon csőszerkezetű ülősorokat alakítanak ki, amelyek a kápolna falait szegélyezik.
Minden bíboros számára biztosítanak jegyzetfüzetet is.
A kápolna közepén tizenkét asztalt sorakoztatnak fel, amelyeken a szavazóurnákat helyezik el. Az asztalok körül cseresznyefa székek lesznek.
A bíborosok minden egyes voksa után a szavazócédulákat kilyukasztják, összefűzik és elégetik. Ehhez egy hengeralakú, egy méter magas, alig fél méter széles régi kályhát használnak. Egy másik kályha azt szolgálja, hogy a Sixtus-kápolna kéményéből felszálljon a füst. A füstöt, amely hat percig száll majd fel minden egyes alkalommal, fekete és fehér adalékanyaggal színezik, így lesz jól látható messziről is. A két kályhát csövek kötik össze.
A Sixtus-kápolna egyébként rövid kéményét hosszabbítócsővel látják el.
A kémény a legjobban a Szent Péter tér külső széléről látható. Hiába azonban az adalék, a füst színe az esetek többségében nehezen meghatározható, mivel napközben a napsütés, este a sötétség akadályozza a szabadtéri láthatóságát. Ráadásul a többszöri fekete füst után a kéményben fekete lerakódás képződik, amely a fehéret is átszínezi.
Az első füstcsík a konklávé első estéjén hét óra körül emelkedik fel. A második napon dél körül, majd ismét este hét körül.
A kápolnába való belépéskor a bíborosoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat. A konklávé idején vatikáni szállásukon, a Szent Márta-házban sem használhatnak telefont, sem internetet, nem nézhetnek tévét, nem hallgathatnak rádiót. Családtagjaikat sem hívhatják fel.
A Sixtus-kápolna ablakait elsötétítik és áthatolhatatlanná teszik bármilyen mobileszköz számára. Még a kápolnában felszerelt klímaberendezéseket is eltávolítják, bármilyen interferencia elkerülésére.
Több évszázados kutatás után sikerült azonosítani Mária Magdolnát a Sixtus-kápolnában