Ravenna városa ma Emilia-Romagna egyik legfontosabb gazdasági és ipari központja. Virágzó kikötője a vegyipart, a gázipart és a hajózást szolgálja ki. A közeli tengerpart vonzza a lassabb tempóra és a nyugodt, napernyő alatti pihenésre vágyó látogatókat. Maga Ravenna városa pedig remek hely a kerékpáros felfedezésre. De mindenek előtt: Ravenna lenyűgöző ókori műemlékeinek meglátogatása azt jelenti, hogy megtapasztalhatod egy letűnt kor pompáját, amely egyedülálló az olasz félszigeten.
Tizenöt évszázaddal ezelőtt Ravenna egy olyan virágzó kultúra központjává vált, amilyenre sem azelőtt, sem azóta nem volt példa. Ez az olasz Adria partján fekvő kisváros három különböző ókori kultúra fővárosa volt. Ahogy ezek az ókori hatalmak emelkedtek és buktak, Ravenna a mozaikművészet legjelentősebb olasz fővárosává is vált.
Ami Ravennában egyedülálló, az a Kr. u. V-VII. századból származó, e korai időszakból származó lenyűgöző épületek megdöbbentő száma, valamint azok megőrzési állapota. Ravenna gyönyörű tanulmány a klasszikus világból a középkorba való átmenetről. Ezen okok miatt nem csoda, hogy az UNESCO nem kevesebb, mint nyolc világörökségi helyszínt jelölt ki csak Ravennában.
Ravenna: az ókor és a középkori világ között
Ravenna történelmének tanulmányozása mély merülést jelent zavaros vizekbe. Amit fontos megjegyezni, hogy a Római Birodalom hanyatlása után az olasz félsziget egy olyan összetett időszakba került, amelyet több évszázados felfordulás és folyamatosan változó politikai hatalmak jellemeztek. Ebben az instabil időszakban Ravenna fontos stratégiai helyszínné vált, mivel védhető mocsaras területe és kikötője, valamint az Itáliai-félszigettől keletre fekvő hatalmasabb városok könnyű megközelíthetősége miatt.
A késő római korban (Kr. u. 300-as évek vége – Kr. u. 480-as évek) Ravenna császári kikötő volt, ahol nagy tengeri flotta működött. Mivel a 4. században a dolgok magában Rómában kezdtek szétesni, Ravenna rövid időre a Római Birodalom fővárosa lett, mivel a kulturális és politikai hatalom kezdett kelet felé, Konstantinápolyba és a Földközi-tenger keleti részén található más központokba tolódni.
Miközben különböző barbár törzsek harcoltak a Római Birodalom minden szegletéért, Ravenna lett a keleti gót király, Theodorik fővárosa (Kr. u. 480-as évek – Kr. u. 540).
Kr. u. 540-ben Jusztiniánusz bizánci császár Ravennát tette a Bizánci Birodalom legnyugatibb fővárosává. Ravenna támaszkodása az Itáliai-félszigettől keletre fekvő kereskedelmi és politikai kapcsolatokra segít megérteni, hogy Ravenna művészetét és építészetét hogyan jellemezte egy keletiesebb esztétika.
Végül Kr. u. 751-ben a longobárdok kiszorították a bizánciakat Ravennából, és a város ismét viszonylagos ismeretlenségbe süllyedt. Szerencsénkre Ravenna fénykorából számos lenyűgöző műemlék maradt meg számunkra.
Látnivalók Ravenna városában
Bár Ravenna egynapos kirándulásként is megszervezhető Bolognából, Velencéből vagy Padovából, jobb, ha egy-két éjszakát töltünk itt, ha a legteljesebben szeretnénk megtapasztalni az ókori műemlékek pompáját. Íme, mit nem szabad kihagyni:
A késő római kor
Ravenna római korszakának tanulmányozásában az egyik legjobb dolog, hogy megismerkedhetünk az ókori történelem egyik leglenyűgözőbb nőalakjával, Galla Placidia (Kr. u. 392-450) személyével. I. Theodosius császár lánya, Galla a római politika egyik főszereplője lett. Miközben Róma városa káoszba süllyedt, és a rómaiak a Colosseum falai közé költöztek a barbár invázióktól való védelem érdekében, Ravenna – amely egy könnyebben védhető, mocsaras hátországban feküdt – a római kultúra valószínűtlen oázisává vált. Itt Galla Placidia a templomok fontos mecénása lett:
A San Giovanni Evangelista bazilika. Kr. u. 5. század eleje
Via Giosue Carducci, 48121 Ravenna
Egy felirat szerint Galla Placidia hálából építtette ezt a templomot, miután két kisgyermekével együtt túlélt egy hajótörés a Konstantinápolyból Ravennába tartó tengeri út során. Mint Ravenna összes ókori műemlékét, ezt a templomot is évszázadok során bővítették és felújították. A késő középkorban a bencések jelentős kolostorral bővítették. A II. világháborúban a szövetséges erők véletlenül lebombázták ezt a templomot, ezért nagyrészt újjáépítették. Egykor elbeszélő mozaikok sora mesélte el a drámai tengeri mentés történetét, és erősítette a család politikai uralmát. Az eredeti díszítés nagyrészt elveszett, de témája írásos leírásokban fennmaradt. A templomot mégis érdemes meglátogatni, hogy megértsük egy kora keresztény bazilika formáját és funkcióját.
Galla Placidia mauzóleuma / Oratóriuma
Kr. u. 5. század eleje
Via San Vitale, 48121 Ravenna
Annak ellenére, hogy ez az épület mauzóleum hírét viseli, Galla Placidia valószínűleg Rómában lett eltemetve. Valószínűbb, hogy ez a kereszt alakú épület egy magánkápolnát vagy oratóriumot alkotott, és eredetileg egy sokkal nagyobb (ma már elpusztult) Santa Croce nevű templom narthexéhez volt csatolva. A Galla Placidia oratórium ritka példája annak a késő antik épületnek, amely megőrizte teljes eredeti díszítő mozaikprogramját. A képek a korai keresztény témákra jellemzőek: Jézus mint a Jó Pásztor, Márk oroszlánja, János sasa, mindezek felett egy nagy aranykereszt. Ezek a mozaikok Ravenna leglátványosabb mozaikjai közé tartoznak; ne hagyd ki őket!
Ortodox vagy neóniusi keresztelőkápolna
Kr. u. 5. század eleje
Piazza Duomo 1, 48121 Ravenna
A keresztség viszonylag új eszme volt a korai keresztények számára a Római Birodalomban. Sok korai keresztény keresztelőtemplomhoz hasonlóan a ravennai úgynevezett ortodox vagy neóni keresztelőtemplom is nyolcszögletű épület volt, amelynek közepén egy nagy keresztelőmedence állt. A katedrális területén állt, és kupoláját a tizenkét apostolt ábrázoló, fényes, sokszínű mozaikok díszítették. Ezt tartják az egyik legszebb és legteljesebb fennmaradt ókeresztény keresztelőkútnak, és nem szabad kihagyni.
A keleti gót korszak
Miután III. Valentinianus császár a 440-es években visszahelyezte a császári udvart Rómába, Ravenna a római uralkodók másodlagos központjává vált. Nem telt el sok idő, mire Theodoric, a keleti gótok királya rászállt Ravennára. A keleti gótok a Balkánról származó népcsoport volt. A 400-as évek során megszilárdították hatalmukat, és az itáliai félszigetre is átverekedték magukat. A történelmi források szerint Theodorik három éven át ostromolta Ravennát azzal a szándékkal, hogy fővárosává tegye; 493-ban végül sikerült is neki.
Ariánus keresztelőkápolna
6. század eleje
Vicolo Degli Ariani 1, 48121 Ravenna
A keleti gótok ariánus keresztények voltak; Theodorik talán Ravenna keleti gót emlékműveit az ariánizmus nyilvános megnyilvánulásává akarta tenni. A 4. és 7. század között a Szentháromság természete az egyik leghevesebben vitatott téma volt a korai keresztények között. Az ariánusok azt az elképzelést követték, hogy Krisztus alacsonyabb rendű volt, mint az Atyaisten. Az ariánus keresztelőkápolnában jól megmaradtak a kupola mozaikjai, amelyek Krisztus megkeresztelkedését ábrázolják apostoloktól körülvéve.
Sant’Apollinare Nuovo bazilika
6. század eleje
Via di Roma 52, 48121 Ravenna
Ez a bazilika Theodorik uralkodása idején épült palatinus templomnak, ami azt jelenti, hogy Theodorik palotájának nagyobb komplexumának részének tekintették. A mozaikok látványosak, teljes díszítőprogramot őriznek a hajó falain végigfutó, életnagyságon felüli szenteket és lenyűgöző építészeti ábrázolásokat ábrázoló mozaikok.
Theodorik mauzóleuma
6. század eleje
Via delle Industrie 14, 48122 Ravenna
Theodorik rendkívüli mauzóleuma az egyetlen fennmaradt barbár uralkodó sírja. Ez a különleges épület nagyméretű isztriai mészkőtömbökből épült, amelyek kör alakban helyezkednek el. Eredeti mozaikdíszítése már nem maradt fenn, de az építészet rendkívül lenyűgöző.
Az érseki kápolna
6. század
Piazza Arcivescovado, 48121 Ravenna
Ez a magán püspöki kápolna a hatodik századi látványos, szinte érintetlen mozaikjai miatt ritka. A kápolna ma drágakőként van beépítve a Főpüspöki Múzeumba. Látogatás során számos más kincset is megtekinthetünk, köztük ősi feliratokat, a székesegyházi kincstár tartalmát, az ókori Ursus-bazilikából származó mozaikok maradványait és Maximianus püspök hatodik századi elefántcsont trónját.
A bizánci korszak
Theodorik halála után Ravenna újabb bizonytalan időszakba került, mielőtt Justinianus bizánci császár Kr. u. 540-ben a várost a legnyugatibb fővárosának követelte. Míg az itáliai félsziget más városai az inváziók, a pestis és a gazdasági bizonytalanság okozta káoszba süllyedtek, Ravenna a VII. század végéig a bizánci uralom alatt továbbra is virágzott. 540 és 600 között a bizánciak építették a város legpazarabb mozaikokkal díszített épületeit.
San Vitale bazilika
6. század eleje
Via San Vitale, 48121 Ravenna
Ravenna egyik leglenyűgözőbb műemléke, a San Vitale-templom a keleti és a nyugati kora keresztény építészeti hagyományok legjavát ötvözi. Emellett mozaikjai – amelyek célja, hogy Istennek és a bizánci uralomnak köszönhetően békét és rendet ábrázoljanak – a művészettörténet leghíresebbjei közé tartoznak. Jusztiniánusz, császárnéja, Theodóra és császári kíséretük a falakról néznek le ránk a csillogó, szikrázó aranyból készült hatalmas terek között. Az élményt semmilyen kép nem tudja visszaadni.
További felfedezések Ravennában és környékén
Mozaikmúzeum
Museo TAMO-Tutta l’Avventura del Mosaico (mozaikmúzeum)
Complesso di San Nicolò, Via Rondinelli 2, 48121 Ravenna
Ez a kis múzeum a ravennai mozaikművészet történetét meséli el, egy informatív kiállítással, amely bemutatja a mozaikrestaurálás fáradságos folyamatát.
Dante sírja
Via Dante Alighieri, 9, 48121 Ravenna
Annak története, hogy Dante Alighieri – egy firenzei – hogyan került Ravennába, igazán érdekes. H már Ravennában jár, térjen be Dante sírjához, hogy lerója tiszteletét az olasz irodalom és kultúra eme óriása előtt. A síremlék nemzeti műemlék, körülötte pedig a tisztelet jeléül úgynevezett „csendzóna” van.
Marina di Ravenna
Miután felfedezted a város gazdag történelmi kincseit, itt az ideje, hogy a tengerparton pihenj. Marina di Ravenna egy álmos tengerparti városka Ravennától északkeletre. Az Adriai-tenger partján kevesebb turistát vonz, mint sok más olasz tengerparti üdülőváros, így remek hely a pihenésre egy napernyővel és fagylalttal. A szállodák és éttermek viszonylag kedvező árúak, így remek hely, ahol megszállhatsz, miközben felfedezed Ravennát. A dolgok azonban hamarosan megváltozhatnak. Mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik Velencére, hogy megszabaduljon a nagy sétahajóktól, a Marina di Ravennától nyugatra fekvő ipari kikötő nemrég vált az Adriai-tengeren átkelő sétahajók alternatív csomópontjává.