A római Barberini-palota gyűjteményében az itáliai festészet immár több mint másfélezer remekműve csodálható meg, köztük Filippo Lippi, El Greco és Cavaraggio jelentős műveit.
Az olasz főváros központjában levő palotát 1625-ben Carlo Maderno tervei alapján építette a VIII. Orbán pápaként ismert Maffeo Barberini. A palotán a barokk Róma két másik építésze, Gian Lorenzo Bernini és Francesco Borromini is dolgozott. Itália egységesítése után vált képtárrá, majd a második világháborút követően állami múzeummá. A palotában a Barberini, a Chigi, a Torlonia és az Odescalchi családok gyűjteménye kapott helyet, azokkal a festményekkel, amelyeket a múzeum a római zálogházból váltott ki.
A képtár a 13. századtól a neoklasszicizmusig mutatja be az olasz festészet remekműveit, köztük a Caravaggio festette Judit és Holofernészt és a La Fornarinát Raffaellótól.
Hans Holbein VIII. Henriket ábrázoló híres festménye is látható Palazzo Barberini kiállításán.
A Barberinik múzeumukról váltak ismertté, de Rómában leginkább a „Quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini” latin mondás terjedt el róluk, vagyis hogy amit a barbárok nem tettek meg, azt megtették a Barberinik.
Emléküket őrzi a Barberinik családi címeréből ismert méhecske, amelyet a Pantheon egyik ókori oszlopfőjén hagytak mementóként. A templom kupoláját fedő bronzlemezekből öntötte Bernini a Szent Péter bazilika baldachinos főoltárát – a Barberini-pápa, VIII. Orbán parancsára.
Belépő: Minden hónap első vasárnapján ingyenes a belépés.