Fiume (ma Rijeka) városa olasz állampolgárainak akaratából 1776-tól (jogilag 1779-től) 1918. októberéig mint „corpus separatum” a magyar korona része volt, azaz a Habsburg Birodalmon belüli Magyar Királysághoz tartozott. Ez alatt a 142 év alatt Fiume városa magyar közigazgatással rendelkezett — kivéve a francia (1809—1813) és a horvát (1848—1868) megszállás időszakát -, így a XIX. századi és XX. század eleji városkép kialakulásában a magyar jelenlét is meghatározó volt.

A Fiumében található legfontosabb és legjellegzetesebb emlékek és épületek, amelyek a magyar fennhatóság ideje alatt keletkeztek:

• Mária Terézia Móló
• Adamich Móló
• Baross Kikötő
• A Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság (Hubert József építész műve, 1883-1885, Riva 1)
  A Teherkikötő épülete (Pfaff Ferenc műve, 1890—1891)
• A MA V-alkalmazottak, lakóháza (Zabica tér)
• Adria palota (Freund Vilmos műve, 1894—97, Riva 16)
• Baccich ház — Baross Gábor közlekedési miniszternek, az 1873-ban elkészült Budapest—Fiume vasútvonal építőjének emléktáblájával (Riva Boduli 1)
• Városi Színház (a híres közép-európai színházépítő cég, a Fellner és Hellmer alkotása, 1885)
• Modello palota (Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek alkotása, 1883—85, Uljarska 1)
• Royal Szálló (Emilio Ambrosini alkotása, 1906, Korzo 9)
• Posta (1887-1889, Korzo 13)
  Torre civica /Városi Torony/. — A város magyar kormányzóinak nevét megörökítő emléktáblával
• Casino Patriattico /Olasz Nemzeti Kaszinó/ (Vranyczany palota, Antonio Deseppi műve, 1848)
• A Societá Filarmonico-Drammatica /Olasz Kulturális Egylet/ (az épület G. Zammattio alkotása, 1889, Korzo 28)
• Mochovichpalota (G. Radich alkotása, 1885, Korzo 32)
• A Fiumei Magyar Királyi Törvényszék épülete (Cziegler Ferenc alkotása, 1904—1906, Zrtava fasizma 7)
• Városháza (egykori Agoston-rendi monostor a Szent Jeromos templom mellett F. Bazárig tervei szerint 1874-ben épült, ma a Horvát Rádió székhelye)
• Magyar Királyi Főgimnázium (A „magyar” gimnázium az egykori jezsuita kolostorban nyert elhelyezést a Szent Vitus templom mellett. Az épületet 1823-ban alakították át iskolává. Miután részben lebontották, a helyére épült fel a Fiumei Egyetem Bölcsészettudományi Karának székhelye)
• Kormányzói palota (Hauszmann Alajos alkotása, 1891—96, Muzejski trg 1)
• Villa Giuseppe (József főherceg (1833—1905) nyaralója, Park Nikole Hoste, 2)
• Anfiteatro Fenice (Theodor Taxler és Eugenio Celligoi alkotása, 1880, Frana Kurelca)
• Régi Kórház (1893, Ulica Fiorello La guardia 1. Ebben a kórházban született Kádár János 1901-ben)
• Zsinagóga (Baumhorn Lipót alkotása, 1901, Ciottina 30, a németek 1944-ben felgyújtották)
• Vasútállomás (Pfaff Ferenc alkotása, 1891)
• Fiumei Császári és Királyi Haditengerészeti Akadémia (Az akadémiát Miksa
  császár alapította 1856-ban, székhelyének felépítése 1868-ban fejeződött
  be. Az Akadémia növendéke volt Nagybányai Horthy Miklós későbbi ellentengernagy, az osztrák—magyar hadiflotta főparancsnoka. Ma az épület a Városi Kórháznak ad otthont, Kresimirova)
• Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia (Pecz Samu alkotása, 1902—3, Belvedere, Omladinska 14)
• Vásárhelyi Miklós szülőháza, Fiorello la Guardia 8. Emléktábla. — Vásárhelyi Miklós (1917—2001) újságíró, sajtótörténész, Nagy Imre titkára, gyermekkorát töltötte az akkor három nemzetiségű városban. Az emléktáblán magyar, horvát és olasz nyelven a következő olvasható: „1917-ben itt látta meg a napvilágot Vásárhelyi Miklós újságíró, történész, politikus, az 56-os forradalom és a magyar demokratikus átalakítás kiemelkedő személyisége.”