Az Észak-Olaszországban található tó kevesebb turistát vonz, és megőrizte olasz idilljét.
Bár Olaszország egyik legnagyobb tava, mégis viszonylag ismeretlen: az észak-olaszországi Lago d’Iseo. Szinte pontosan Bergamo és Brescia között fekszik, olyan idilli és békés környezetre számíthatsz, mint egyetlen más nagy tónál sem Olaszországban. Míg a legtöbb turista a Comói-tóhoz, a Garda-tóhoz vagy a Maggiore-tóhoz özönlik, az Iseo-tónál a tömeg még mindig korlátozott.
A természet érintetlen, mindenütt festői kis fürdőöblök találhatók, és az olasz báj töretlen. Itt nem találsz szállodaláncokat, bevásárlóközpontokat vagy éjszakai klubokat, inkább egy kis pizzériát vagy haléttermet.
Az Iseo-tó legnagyobb városa Iseo, amelyről a tó a nevét kapta. A kisváros a tó déli partján fekszik, kávézók, éttermek és üzletek, valamint egy tóparti sétány várja a sétálókat.
Ha a vidéki hangulatot kedveled, érdemes ellátogatnod Sarnico faluba. Itt a karibi és az alpesi hangulat keveredik: a Lago d’Iseo partján fehér homokos strand található, mögötte pedig az olasz Alpok hatalmas hegyi panorámája magasodik. Érdemes felkeresni Lovere és Pisogne településeket is.
A tó egy másik, Dél-Európában egyedülálló látványossága vár rád: a Monte Isola. A sziget autómentes, helyenként akár 400 méter magas, így Dél-Európa legmagasabb tavi szigete. Monte Isola szigetére komppal lehet eljutni, amely a Lago d’Iseo több helyéről is indul. A szigeten kilenc kis falu található, amelyek közül a leghíresebb Peschiera Maraglio.
Monte Isolán ötévente, szeptemberben rendezik meg a Santa Croce fesztivált. Carzano falut ilyenkor papírvirágokkal díszítik fel. A fesztivál célja, hogy megemlékezzenek a történelem egy sötét időszakáról, amikor az egész országot pestisjárvány sújtotta. Carzano kivételével. A legenda szerint egy anya, akinek gyermekét a carzanói falusi asszonyok meggyógyították, hálából virágokkal díszítette fel az egész falut. A következő Santa Croce a tervek szerint 2025-ben kerül megrendezésre.
Az Iseo-tónak két másik szigete is van, az Isola di Loreto és az Isola di San Paolo. Ez utóbbi azonban a Beretta fegyvergyártó cég magántulajdonában van.
Az Iseo-tó közelében kirándulni lehet a régió egyik legszebb borútján, a Franciacorta-úton. Az Iseo-tó körüli dombok jellemzik az itteni tájat, és a borút mentén fekszenek Timolini, Nigoline, Borgonato és Colombaro falvak. Mindenütt kolostorokkal, templomokkal és villákkal találkozhatsz, megkóstolhatod a pincék fehér- és vörösborait, és élvezheted az idilli lombardiai tájat.
A tó körbejárása autóval nem okoz gondot, még ha a meredek lejtőkkel tarkított hegyvidéki táj kezdetben mást is sugall. Sok helyen az utat egyszerűen a sziklába vájták. Ha a nyugati parton Bergamo felé kanyarodunk le, egy kisebb tóhoz, a Lago d’Endine-hez érünk. Ez mindössze hat kilométer hosszú, és számos falu és közösség veszi körül. Monasterolóban találsz egy aranyos strandfürdőt étteremmel, egyébként a turisztikai látnivalók itt korlátozottak.
A Lago d’Iseo egyébként egykor a világhírű művész, Christo alkotóbázisa is volt. A csomagolásokról ismert művész 2016. június 18-án nyitotta meg „The Floating Piers” című művét az Iseo-tavon. Az installáció 16 méter széles úszó mólókból állt, amelyeken a látogatók Sulzanóból a Monte Isola szigetére sétálhattak. A sétányokat sárga szövet borította, és megkerülték Isola di San Paolo szigetét is. A stégeken való gyaloglásnak olyan érzést kellett keltenie, mintha vízen járnának. A műalkotást mindössze 16 nap után lebontották.