Az akkor még Ragusiumnak nevezett várost állítólag Kr. u. 614-ben alapították a Horvátország déli részén fekvő sziklás szigeten. A csatornát a 12. században töltötték fel. Dubrovnik együtt nőtt a horvát szárazfölddel, és megépült az óváros híres macskaköves főutcája, a „Stradun”.
A hatalmas erődfalakkal körülvett, teljesen megőrzött óvárosban a látogatók a barokk, a reneszánsz és a gótika korszakából származó csodálatos épületeket találnak. Fénykorában a Ragusa Köztársaság a fővárosával, Dubrovnikkal Velence legfőbb riválisa volt az Oszmán Birodalommal folytatott jövedelmező kereskedelemben. Ma mindkét adriai város a turizmusból származó bevételekből él.
Az olaszországi La Serenissima („A legnyugodtabb”) városhoz hasonlóan Horvátország gyöngyszeme is keresi a módját annak, hogy megbirkózzon a nyaralók tömegével. Velencével ellentétben Dubrovnik a jövőben nem akar belépődíjat szedni az egynapos turistáktól. A városfalak körüli túra, amely során látványos kilátás nyílik az óvárosra, azonban a főszezonban 35 euróba kerül felnőtteknek. Az ebből származó bevételt az UNESCO világörökségi helyszín megőrzésére fordítják.
A horvát tengerparti város turizmusának fellendülését egy fantasy-sorozat is elősegítette. Dubrovnik volt a háttere „Királyvárnak”, a „Vastrón” székhelyének a Trónok harca sorozatban. A sorozat sikere óta évente több mint 1,2 millió turista özönlik át a városfalak boltívein a világ minden tájáról.
LÁTNIVALÓK
Függővasúttal a város felett
A függővasút kabinonként 30 utast szállítva kevesebb, mint négy perc alatt ér fel a 405 méterrel a tengerszint fölött magasodó Srđ hegyre, amelyről lélegzetelállító, feledhetetlen panoráma nyílik Dubrovnikra.
Akit a város viharos történelme is érdekel, az a hegy tetején található Hadimúzeumban felfrissítheti ismereteit a balkáni konfliktusról. Az Imperial erőd romjaiban található lenyűgöző fegyver-, térkép- és fényképgyűjtemény az 1991 és 1995 közötti jugoszláv háború idejéről nyújt tájékoztatást.
A hegy autóval is megközelíthető.
Szent István-koponyája a Szent Domonkos-kolostorban
A Szent Domonkos-kolostor múzeumának központi termében, külön üvegszekrényben látható Szent István magyar államalapító király koponyaereklyéje. A 12 centiméter magas ereklyetartó közép-európai barokk alkotás a 18. századból, súlya a koponyacsonttal együtt 1070 gramm, kerülete 59 centiméter. Koponyaformájú, vésett, metszett, kovácsolt ezüst és arany kerettel rendelkezik az ovális hegyikristály betét körül, ami alatt látszik az ereklye. Az alsó része tányér, a koponyát borító felső rész pedig félgömb alakú. A két részt ezüst tűvel zárt bilincs fogja össze.
A relikvia valószínűleg Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába (Dubrovnikba), ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.
Tizian (Tiziano Vecellio 1477-1576) Mária Magdolna Szent Balázzsal, az arkangyalokkal és a donátorokkal című oltárképe, a Szent Domonkos templomban található. Dubrovnikban már az 1595-ből való, első nyomtatott írások említik, hogy a Domonkos templom oltárképe Tizian, a híres velencei mester alkotása.
Szent László jobbja a Ferences kolostorban
A Ferences-kolostor múzeumában ezenkívül régi mesterek képeit, 1317-es orvosi leltárt és arany eszközöket találunk. A Ferences-kolostor és templom a Strandunon keresztül érhető el.
Szabó Lőrinc emléktábla
Szabó Lőrinc gyakran járt Dubrovnikban, és több emlékezetes verset írt (például Beszélgetés a tengerrel, Egy raguzai leanderhez stb.).
Vízköpőfej az óváros főutcáján
A híres vízköpő Dubrovnik legszélesebb és legismertebb utcáján, a Stradun-on található, amely egy kőfalból áll ki. A legenda szerint, aki a falból 15 cm magasságban kiálló kőfejre rá tud állni, az a szerelemben szerencsés lesz.
A Stradun, avagy Placa Dubrovnik 500 éves, 300 méter hosszú főutcája kávézókkal és üzletekkel, amelyek megőrizték korabeli kinézetüket. A Stradun az egyetlen széles utca az óvárosban.
Matuzsálem ázsiai platánfa
Az az ázsiai platánfa, amely Dubrovnik óvárosi kapuja előtti téren, a Pilán áll, és az ottani történelmi kertből egyedüliként maradt meg, az UNESCO védnöksége alá kerül mint a parképítészet különleges emléke. A faóriás 30 méter magas, és a XVIII. századtól áll az óváros előtt. A hatalmas fát 2007 óta rendszeresen ellenőrzik, és Pila egykori kertes előváros jelképeként gondozzák.
Trsteno Arborétum
Ez a világ legrégibb arborétuma, története 1492-nél korábbra nyúlik vissza.
Testvérkék Temploma
Dubrovnik büszkélkedhet a világ harmadik legrégibb apotékájával, amely 1317 előtt épült, és még ma is működik a Testvérkék templomában.
Városfal
A városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4–6 méter, a tengernél 3 m körüli. Több erődöt is építettek hozzá.
A Minčeta-erődöt 1319-ben fejezték be, majd 1464-ben bővítették. A Bokar-erőd a városfal nyugati oldalán van, csillagnak is hívják. 1461 és 1463 között építették.
A Szt. Iván-erőd a város délkeleti felén van, a 16. században építették. Az erődben rendezték be Tengeri Múzeumot, ahol tengerrel kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva. Ugyanitt található a Tengeri és tengerparti Akvárium és Intézet. A 27 akváriumban halakat, kagylókat és korallokat és egyéb tengeri élőlényeket láthatunk.
Lovrijenac-erőd a nyugati fal külső felén található egy 36 méteres sziklán, a 14. században építették. Revelin-erőd a város keleti felén fekszik és 1462-ben építették.
A városba két kapun lehetett bejutni. A Pile kapu, vagyis a nyugati kapu és a Pločai kapu a város keleti végénél található, és a 15. században építették. A Pile kapu két részből áll: a belső gótikus, amely 1460-ban épült, és a külső reneszánsz kapu, amely 1537-ben. A középkorban itt volt a felvonóhíd.
Lazareti
A 17. században a komplexum Dubrovnik és az Adria legnagyobb kereskedelmi tranzitközpontja volt, és a Földközi-tenger egyik legjobban szervezett karanténja.
Az első „karantént” a 14. és 18. század között alakították ki Horvátországban, amikor Európában és Ázsiában is pusztítottak a hírhedt pestis és kolera járványok. A Dubrovački lazareti, azaz a „dubrovniki kórházhajók” Dubrovnik városfalától 300 méterre elhelyezkedő, egymással összekapcsolt épületek egy csoportja volt, amelyet egykor a Raguzai Köztársaság karanténállomásként használt.
Filmhelyszínek
A Trónok harca helyszínei: a Lokrum-szigeti Benedek-rendi kolostor, a dubrovniki városfalhoz tartozó Bokar és Minčeta-erőd, a Rektor-palota, a Sponza-palota és a Lovrijenac-erőd.
A George R.R. Martin bestsellerei nyomán készült Trónok harca HBO-sikerszériát 2011-ben kezdték forgatni Dubrovnikban. Az adriai város a sorozat 2. évadában szolgált Királyvár, a Hét Királyság és egyben Westeros fővárosa helyszínéül.
Az Adria gyöngyének nevezett híres kikötőváros reneszánsz épületei többször is kulisszául szolgáltak a sorozat jeleneteihez. A gazdag és kivételesen jó állapotban megőrzött kulturális és építészeti örökség kiválóan illeszkedett Királyvár középkori városképébe, ami miatt a dubrovniki várfal (Lovrijenac) és Lokrum szigete visszatérő elem lett a filmben.
A látottak mély benyomást tettek a nézőkre, ami növelte Dubrovnik hírnevét, és növelte a település nevezetességei iránt érdeklődő turisták számát is.
Dubrovnikban az utóbbi időben több nagyléptékű produkciót is forgattak: a városban vették fel a Star Wars legutóbbi epizódjának számos jelenetét és Leonardo DiCaprio rendezésében a Robin Hood: Origins (Robin Hood: Kezdetek) című játékfilm egyes részeit is.
A Dubrovnikban található Kupari (valójában nem a városban van, de elég közel van), ahol olyan helyszíneket találhat, amelyeket a Trónok harca sorozat jeleneteinek forgatására használtak. Kupari egy kellemes homokos strand, amely korábban a Jugoszláv Hadsereg (JNA) üdülőhelye volt, de az 1990-es években elpusztult. A hátborzongató háttér szürreális kiegészítője a sok napozóhelynek.
Panorama Zipline Dubrovnik
Dubrovnik városában a tenger felett lebegve élvezheti a gyönyörű óváros és az Adriai-tenger panorámáját a számos szigettel. A repülés előtt és után az idegenvezetők érdekes történeteket mesélnek a történelmi városról.
A találkozási pont ehhez az egyedülálló kalandhoz Dubrovnik óvárosának közelében található. Ezután egy transzfer visz fel a Srdj-hegyen található kötélpálya állomásra. Biztonsági eligazítás következik, mielőtt két kötélpálya levisz a mélybe.
Hossz: 900 méter
Teljes időtartam: 3 óra
Költségek: 46 €/felnőtt
PARKOLÁS
A legtöbb vendég hajóval vagy repülővel érkezik. Ha azonban autóval vagy bérautóval utazik, akkor nagyon figyeljen oda, hogy hol parkol. A legrövidebb séta az óvárosba a nap végére nagyon drágának bizonyulhat.
Dubrovnik legdrágább parkolója a városkaputól egy percre található, óránként 10 euróba kerül; ha 24 órát maradsz, 240 eurót kell fizetni.
Dubrovnik parkolóit öt zónára osztották.
A 0., 2. és 4. zóna van a legközelebb a városfalakhoz, és ennek megfelelően drágák a főszezonban (májustól szeptemberig). A 0. zónában egy óra 10 euróba kerül, a 2. zónában 6,60 euróba, a 4. zónában pedig nincs 1 órás parkolójegy. De vigyázat: minden további óráért „többórás parkolókártyát” kell fizetni. Ettől kezdve a 2. és 4. zónában 132,72 euró, a 0. zónában pedig akár 199,08 euró is fizetendő. A napijegy 132,70 (2. zóna) vagy 199,10 euróba kerül (0. zóna).
Ha olcsóbban szeretnél parkolni, akkor az 1-es és 3-as zónát használd, innen hosszabb a séta az óvárosig. Itt egy óra 1,30 euróba kerül, a második órától 17,25 vagy 17,30 eurót kell fizetni a napijegyért. És ugyanez vonatkozik a parkolókra is: minél közelebb van az óvároshoz, annál drágább. Ha például tíz percet sétálunk a városkapuig, akkor 711 parkolóhely áll rendelkezésre a „Dubrovnik Centre Parking” nevű parkolóban, ahol egy napijegy 40 euróba kerül.