1418-ban a firenzei Opera di Santa Maria del Fiore pályázatot hirdetett a város székesegyházának kupolájának tervezésére, amelynek építése 1296-ban kezdődött. A munkára Filippo Brunelleschit és Lorenzo Ghiberti-t, hosszú időn át riválisokat bízták meg, bár 1425-ben, öt évvel az építkezés megnyitása után Ghiberti kilépett, és Brunelleschi lett az egyedüli irányító.

Brunelleschit a reneszánsz első nagy építészeként tartják számon: szakított a korábbi építészeti modellekkel, és képes volt az arány és a perspektíva törvényeit, a reneszánsz művészet alappilléreit egy csodálatos remekműbe átültetni.

A Santa Maria del Fiore kupolája olyan kiemelkedő építészeti alkotás, hogy az emberek még ma is értetlenül állnak az előtt, hogyan volt képes ilyen teljesítményre.

A túlzott tolóerő csökkentése érdekében Brunelleschi két héjból álló fedelet tervezett, amelyet ívek és támpillérek bonyolult hálózata köt össze. Még olyan gépeket is kitalált, amelyek képesek voltak hatalmas, akár három tonnás kőtömböket a földről a megfelelő magasságba emelni (az ipari forradalomig páratlan gépek). Képzeljük csak el, milyen elképesztő látvány lehetett az építkezési udvar az akkori firenzeiek számára!

Brunelleschi megépítette a kupola fából készült modelljét, amely segítői számára útmutatóként szolgált; ez a Museo dell’Opera del Duomóban látható.

Ma már fel lehet mászni a kupolára; 463 lépcsőfokot kell megtenni, de az élmény megéri a fáradságot! A séta során bejárhatjuk a kupola belsejét, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a főhajóra, és közelebbről is megnézhetjük Giorgio Vasari gyönyörű freskóit. A felfelé vezető lépcsőről lenyűgöző kilátás nyílik a kupola szerkezetére. Ha pedig felérsz a csúcsra, a kilátás Firenzére egyszerűen csodálatos.